Azért elég vicces, hogy ennyi idő után most jut eszembe újra írni. A UWC ösztöndíj utolsó fordulójára készítgetem az előadásomat, ezért jósokat kutattam ,és láss csodát a saját blogomra is újra rátaláltam eközben.
Kicsit olyan az egész mintha nem is lettem volna ÉN? OTT? BRAZÍLIÁBAN?. Hát igen , több mint fél éve már hogy haza jöttem ,és egyre visszásabbnak tetszikaz egész.
Na igen UWC. Ez egy két éves ösztöndíj amit most nem fogok kifejtegetni, most elég tudnotok róla annyit. hogy nagyon szuper lehetőség, a legjobb, eddigi életemben. Néhány hét múlva ki is derül, hogy mennyire tudtam én ezt kihasználni.
Holnap angol tzt írunk reported speech-ből de én csak a kis előadásommal tudok foglalkozni, és mellesleg fél 11 van egy jókis óraelőreállítás folytán, szóval még nagyobb szükségem lenne az alvásra.De hogy aludhatna iylenkor az ember, mintha csak az esküvőmre készülnék.
Mindenesetre a blogolásra sem foghatom a holnap lila karikákat a szemem alatt , szóval most good bye, boa noite, peace!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése